A falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj – a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék – egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík ésa Hortobágy peremén fekszik. Periférikus fekvését az is jelzi,
hogy a legközelebbi kisvárosok (Tiszafüred, Karcag) egyaránt 25-30 km-nyi távolságban vannak, a megyeszékhely (Szolnok) és a szomszédos megyeszékhely (Debrecen) pedig mintegy 75-80 km -nyire található. A falu a 33-as és a 34-es számú másodrendű főútvonalak felől egy alsórendű bekötő, illetve összekötő út segítségével közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti, a falu tömegközlekedési szempontból zsáktelepülés.

A honfoglaló magyarok ezen a tájon már az Árpád korban megtelepedhettek, ám a falu első említése 1277-ből származik. Nagyiván történelmében fordulópontot azonban az 1754-es esztendő jelentett, ekkor sikerült ugyanis a történelme során többször is lakatlanná váló és rossz talajadottságú területen végleg letelepíteni 14 jobbágycsaládot.

Az itt található látványosságok közé elsősorban természeti, építészeti értékek sorolhatók.
A falu határának több pontján is előforduló kunhalmok legmagasabbika a Bürök-halom, melynek 104,8 m tengerszint feletti magassága a Hortobágy-vidék legmagasabb pontját adja.
A község határának jelentős része ma védett terület: a világörökséghez tartozóan, a Hortobágyi Nemzeti Park részeként ritka növény- és állatvilág számára nyújt életlehetőséget (pl. Kunkápolnási-mocsarak).

Nagyivánon két műemlék jellegű épület és számos építészeti, kultúrtörténeti emlék utal a település sajátos arculatára. A római katolikus templomot 1789-ben építették. A falu keleti szélen áll a Görbe-csárda műemlék jellegű, földszintes épület, melyet feltehetően a XIX. század első felében építették, tipikus faluszéli, út menti csárda. A falu fő utcáján több olyan régi parasztház található, amelyek beosztása a XIX. század végének paraszti háztartására jellemző. Nagyiván látványosságához tartozik még a Hortobágyi Nemzeti Park fogadóháza is. Ezek a tájra jellemző épületek is a múltat idézik. A település művelődési háza előtti parkban áll a József Attila szobor, mely a Művelődési Ház névadójának állít emléket.

A falu közepén, a Piac téren áll a falu és katolikus temploma védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak a szobra. A Művelődési Ház előtti parkban található a Millenniumi emlékmű, mely az államalapító Szent István királyt ábrázolja.